Névadónk

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Berze Nagy János

Berze Nagy János 1879. augusztus 23-án született az akkor még Bessenyőnek nevezett Besenyőteleken. Családja ősi helyi család volt. Édesatyja neve a besenyőteleki házasultak anyakönyvében „Johannes Nagy Alias Berze” néven szerepelt, ő magát pedig „Nagy János törvényes fia”-ként vezették be. Mivel számos Nagy Jánosra hallgató személy élt a faluban a múltban és a jelenben egyaránt, ezért a majdani tudós 1904. március 30-án írott kérvényében azt írta a hatóságnak, hogy édesapja nevét Berze Nagy János névre helyesbítsék. A kérelmét az akkori helybeli római katolikus lelkipásztor, Szepesy Sándor is támogatta, mert szerinte „az előforduló hasonnevű egyének miatt keletkezhető zavartól va1ó félelem megokolt, mivel szigorló tanárjelölt 1évén, nyerendő diplomáját is a már helyesbített névre óhajtja kiállíttatni.” Érdemes megjegyezni, hogy az említett lelkipásztor iskolatársa volt Nagy Lőrincnek, Berze Nagy János bátyjának. A kérelemmel kapcsolatban a helyi előljáróság hivatalosan igazolta, hogy a kérelmező a telepü1ésen Berze Nagy János néven ismert. Édesanyja a kérelmezés időpontjában már özvegy Berze Nagy Jánosné, született Koncz Borbála kijelentette, hogy „megholt férjem többszöri állítása szerint az ő neve, sőt apjáé, nagyapjáé mindig Berze volt”. Vass Albert és Bessenyei Balázs idősebb helybeli lakosok az elhunyt keresztszülők helyett 1904. július 31-én írásban jelentették ki, hogy „az apa neve nem helyesen íratott az anyakönyvbe Nagy Jánosnak, hanem helyesen Berze (Nagy) János, mivel a nagyapját is Berzének hívták; a Nagy név csak ragadványnévként járult hozzá; hogy mikor, arró1 felvilágosítást adni nem tudnak”. Berze Nagy János az elemi iskola első osztályát 1885-ben Besenyőteleken járta ki, a második osztályt 1886-ban már Tiszasülyön, a harmadik és negyedik osztályt pedig 1887-1889 között valamelyik egri iskolában. Az elemi népiskola négy osztályának elvégzése után beiratkozott a gyöngyösi hatosztályos ferences gimnáziumba. A gyöngyösi diákévek után a ciszterci rend egri katolikus főgimnáziumába került, amely Nyolcosztályos volt. Itt járta ki a középiskola hetedik és nyolcadik osztályát. Az egri diákoskodás műveltsége megalapozásához nagymértékben hozzájárult, mivel az intézetben ekkortájt országszerte híres tanarai voltak. Például a Vitkovits önképző kör elnöke, az irodalomtörténész és esztéta Maczki Valér volt, aki a kisdiákra nagy hatást gyakorolt. Önképzőköri munkájával a tanévben elnyerte a kitűzött 10 koronás aranyat. Matematika tanára ellenszenves magatartása miatt azonban Berze Nagy János nem Egerben fejezte be gimnáziumi tanulmányait, hanem Jászberényben. Az ittlevő gimnáziumban végezte el a 8. osztályt az 1897-98. iskolai évben. Itt tett érettségit is. Bizonyítványát 1898. június 22-én állították ki. z érettségi bizonyítvány megszerzése után Budapestre kívánt menni, hogy beiratkozzék az egyetemre. Minden vágya az volt, hogy tanár legyen belőle. 1898 végen költözött fel Budapestre, ahol 1899. február 9-én iratkozott be a Tudományegyetem Bölcsészeti Karára. A késői jelentkezés miatt tanulmányait csak az 1898-99. tanév második félévében kezdhette meg és az 1902-3. tanév első félévében fejezte be a nyolcadik, tehát az utolsó félévet. Végbizonyítványt 1903. január 3-án kapott. Az egyetemi évek alatt hallgathatta a híres kritikust, Gyulai Pált, Beőthy Zsolt esztétikai előadásait, Horváth Cyrill előadásait a régi magyar irodalomról. Későbbi szakmáját, a néprajzot Katona Lajos előadásain ismerhette meg. A magyar nyelvészetet Simonyi Zsigmondtól, a finnugor nyelvészetet Szinnyei Józseftől tanulta. Neves tanarai voltak még Négyesy László, Alexander Bernát, Fináczy Gyula, Békefi Remig. A végbizonyítvány elnyerése után 1905. január 23-án bölcsészdoktori oklevelet szerzett

Tudományos kutatómunkáját már egyetemi évei alatt elkezdte. Sokszor ment el bátyjával a helybeli lakodalmakba. Megismerte ezeken a nép szokásait. Időközben megismerkedett Losonczy Emma tanítónővel, akit 1905. május 2-án feleségül vett. Amikor megszerezte bölcsészdoktori oklevelet, nem volt könnyű a tanári pályán elhelyezkedni, ezért ment a tanügyi igazgatásba. Hivatali pályafutásának első állomása az erdélybeli Lugos volt.
Mielőtt hivatali pályafutásáról beszelnénk, első népnyelv és népmese gyűjtéséről szólunk. Gyűjtőmunkáját nemcsak szülőfalujában, hanem a megye számos falujában végezte, különös tekintettel a palóc településekre. A kutatómunkája réven elkészült a Heves megyei népjárás című dolgozata a vármegye támogatásával 1905-ben Budapesten látott napvilágot a Nyelvészeti füzetek sorozatban. Munkájában szülőföldje dialektusát rendkívül szakszerűen írta le. Elemzéseit sok és változatos példákkal illusztrálta. Munkáját a szakkritika nagy elismeréssel fogadta. Berze Nagy János első publikált néphagyomány-gyűjteménye a Népmesék Heves- és Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyéből címet viselte.

Egyetemi tanulmányainak befejezése után, 1905 márciusában kezdte meg hivatali pályafutását a tanügyi igazgatás területen és különböző állomáshelyeken, s különböző beosztásokban. Tanügyi pályafutását tollnokként kezdte, majd vezető tanfelügyelőként végezte, 1939-ben történt nyugalomba vonulásáig. Állomáshelyei Lugos, Kolozsvár, Nagyenyed, Csíkszereda, Debrecen, Pancsova, Szekszárd és Pécs voltak. Nyugalomba vonulása után is Pécsen lakott egészen 1946. április 6-án bekövetkezett haláláig.

Fő művei: a Magyar népmesetípusok, az Égigérő fa, halála után jelentek meg. Népmesekutatóként vált világhírűvé. Szülőhelyén iskolát, utcát neveztek el róla. Szülőháza jelenleg már nem áll, de emléktábla jelöli.

Forrás: Szecskó Károly: Besenyőtelek története, Felelős kiadó: Kalóz András polgármester, Eger 2000.

About AT CREART

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit, sed diam nonummy nibh euismod tincidunt ut laoreet dolore magna aliquam erat volutpat. Ut wisi enim ad minim veniam, quis nostrud exerci tation ullamcorper suscipit lobortis nisl ut aliquip ex ea commodo consequat.

Latest News

2018. november 05.
2018. július 25.
2018. július 25.