Erdélyben jártak a besenyőtelki diákok

A Határtalanul! Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek pályázat keretében a Besenyőtelki Dr. Berze Nagy János Általános Iskola tanulói egy felejthetetlen kiránduláson vettek részt Erdélyben.

Csupán egy hetet jártunk iskolába miután szeptember 9-én hajnalban elindult a buszunk egy felejthetetlen ötnapos kirándulásra. A közel 2.700.000 Ft-os állami támogatásból megvalósuló tanulmányút mindem felmerülő költséget fedezett, csupán a honismereti vezető díjazása terhelte meg a szülők pénztárcáját. Utazásunk első határon túli állomás Nagyvárad volt. Itt találkoztunk honismereti vezetőnkkel, Bálinth Zoltánnal, s az Ő kalauzolásával néztük meg a székesegyházat, majd indultunk kisebb megállókkal megszakítva az első napunk szállása felé Gyergyószentmiklósra. Késő este foglaltuk el szobáinkat, a melegvacsorát követően még egy kis szabadidős foglalkozásra is lehetőség nyílt a takarodó előtt. Az óraátállítás is nehezebbé tette a másnapi ébresztőt, hét órakor már mindenkinek készülődnie kellett. A bőséges svédasztalos reggelit követően indultunk a második napi programunk, a Békás-szoros, a Gyilkos-tó, és Gyergyószárhegy „meghódítására”. A kényelemes buszunkról a Békás-szoros elején szálltunk le, így egy kiadós séta vette kezdetét a „Pokol tornácától” elindulva a hatalmas sziklák között egészen a szoros végéig. A közel négy kilométeres séta után szusszantunk egy kicsit, miközben a busz a Gyilkos-tó partjáig vitte a túrázó diákokat. Egy kellemes gyalogtúrán megkerültük a gyönyörű tavat, az időjárás is kedvezett a sétának. Innen a Gyergyószárhegy melletti Güdücre vezetett az utunk, ahol a finom falatokból álló ebédünket elfogyasztottuk. Kóstolhattunk zakuszkát, többféle lekvárt, kolbászt, szalonnát, házi készítésű kenyeret, sajtokat, szörpöt. Tele hassal indultunk fel a hegytetőre, ahonnan szemünk elé tárult a páratlan szépségű Gyergyói-medence. Honismereti vezetőnktől, Zoli bácsitól megtudtuk, hogy a lábunk előtt elterülő Gyergyószárhegyet az „ékezet” ékesíti, nélküle a település neve…. Szóval kell rá az az ékezet. A gyergyóditrói nagytemplomot csak kívülről tudtuk megnézni, de a közeli tatárdombra minden diák felmászott és Zoli bácsi elmesélte a dombhoz kapcsolódó legendát. Szárhegyen megnéztük a Lázár kastélyt, majd a délután folyamán sétát tettünk Gyergyószentmiklóson. A harmadik nap első állomása Madéfalva volt. Itt a honismereti vezetőnk felelevenítette a székelyek lemészárlásának történetét, majd koszorút helyeztünk el az emlékművön. Innen az utunk Csíksomlyóra vezetett, várakozásokkal telve érkeztünk meg a településre. Megnéztük a kegytemplomot és megérintettük a híres Mária-szobrot, s volt idő egy kicsit elgondolkodni saját gyarlóságunkon. Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum kiállítását tekintettük meg, s úton Alsócsernáton felé megálltunk megkoszorúzni Gábor Áron sírját. A Hauszman Pál Múzeumban mezőgazdasági, hírközlési kiállítást néztünk meg, s itt Zoli bácsi elmondta, hogy egy kopjafa díszítései miként árulkodnak az elhunyt életéről. Szállásunk Bikfalván volt egy kiválóan felszerelt panzióban. A negyedik napon Árkosra, majd onnan Kisbaconba, Benedek Elek házához utaztunk. Kisbaconban megebédeltünk és lehetőségünk nyílt kürtőskalácsot sütni. Elek apó házánál a nagy mesemondó leszármazottja tartott előadást nekünk, majd itt is elhelyeztük az emlékezés koszorúját. A falun keresztül folyik egy kis patakocska, ami egy vízimalmot hajt. Itt mind a mai napig őrölnek búzát, ezt mi is megnézhettük. Ezt követően utunkat a Vargyas-szoros felé vettük. A vadregényes erdőn át vezető túra során egy patak mellett haladtunk végig, ahol tábla jelezte a medve, kígyó és omlásveszélyt. Zoli bácsi két jótanáccsal látott el bennünket arra az esetre, ha medvével találkozunk, úgy gondolom minden diák jól megjegyezte a váratlan helyzetre szóló teendőket. A túra próbára tette az állóképességünket, állandó koncentrációt kívánt, a látvány minden fáradtságot megért, hiszen gyönyörű tájon haladtunk keresztül egészen az Orbán Balázs barlangig. Itt bejártuk a kivilágítás nélküli barlang egy részét. Nagyon elfáradva késő este értünk Székelyudvarhelyre, a szállásunkra. A bőséges és finom vacsorát követően egy kis meglepetéssel szolgált nekünk a házigazda. A Boróka táncegyüttes bemutatót tartott helyi dallamokra járt táncokból, majd egy körtánc erejéig minket is bevontak a táncba. Az utolsó napon Székelyudvarhelyen tettünk egy rövid sétát, majd Szelykefürdőn, Orbán Balázs sírjához sétáltuk fel a gyönyörű székelykapuk alatt. Farkaslakán megkoszorúztuk Tamási áron sírját és megemlékeztünk a trianoni eseményekről az emlékmű előtt. Itt elbúcsúztunk a honismereti vezetőnktől, s utunkat hazafelé vettük. Életre szóló élményekkel gazdagodva fáradtan, késő este értünk haza Besenyőtelekre. Ha lehetőség nyílik rá, jövőre is ellátogatunk erre a varázslatos, páratlan szépségű vidékre.

 

 

      
Forrás: hatartalanul.hu   

(Kép forrása: hatartalanul.hu)

Iskolakezdéssel kapcsolatos információk

 

 

 

 

 

Elérhetőségek

Az iskola neve: Besenyőtelki Dr. Berze Nagy János Általános Iskola

Az intézményvezető neve: Sebestyén Attila

Az iskola címe: 3373 Besenyőtelek, Fő út 108.

Az iskola telefonszáma: 36/441-459

Az iskola e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.


Fenntartó: Egri Tankerületi Központ

Fenntartó címe: 3300 Eger, Bem tábornok utca 3.

Telefonszám: 36/795-230 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Honlap: http://kk.gov.hu/eger

Képviselő: Ballagó Zoltán igazgató

Telefonszáma: 30/626-6280 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A Besenyőtelki Dr. Berze Nagy János Általános Iskola dokumentumai

 

Az alábbiakban tekinthetők meg iskolánk alapdokumentumai:

 

Berze Nagy János

Berze Nagy János 1879. augusztus 23-án született az akkor még Bessenyőnek nevezett Besenyőteleken. Családja ősi helyi család volt. Édesatyja neve a besenyőteleki házasultak anyakönyvében „Johannes Nagy Alias Berze” néven szerepelt, ő magát pedig „Nagy János törvényes fia”-ként vezették be. Mivel számos Nagy Jánosra hallgató személy élt a faluban a múltban és a jelenben egyaránt, ezért a majdani tudós 1904. március 30-án írott kérvényében azt írta a hatóságnak, hogy édesapja nevét Berze Nagy János névre helyesbítsék. A kérelmét az akkori helybeli római katolikus lelkipásztor, Szepesy Sándor is támogatta, mert szerinte „az előforduló hasonnevű egyének miatt keletkezhető zavartól va1ó félelem megokolt, mivel szigorló tanárjelölt 1évén, nyerendő diplomáját is a már helyesbített névre óhajtja kiállíttatni.” Érdemes megjegyezni, hogy az említett lelkipásztor iskolatársa volt Nagy Lőrincnek, Berze Nagy János bátyjának. A kérelemmel kapcsolatban a helyi előljáróság hivatalosan igazolta, hogy a kérelmező a telepü1ésen Berze Nagy János néven ismert. Édesanyja a kérelmezés időpontjában már özvegy Berze Nagy Jánosné, született Koncz Borbála kijelentette, hogy „megholt férjem többszöri állítása szerint az ő neve, sőt apjáé, nagyapjáé mindig Berze volt”. Vass Albert és Bessenyei Balázs idősebb helybeli lakosok az elhunyt keresztszülők helyett 1904. július 31-én írásban jelentették ki, hogy „az apa neve nem helyesen íratott az anyakönyvbe Nagy Jánosnak, hanem helyesen Berze (Nagy) János, mivel a nagyapját is Berzének hívták; a Nagy név csak ragadványnévként járult hozzá; hogy mikor, arró1 felvilágosítást adni nem tudnak”. Berze Nagy János az elemi iskola első osztályát 1885-ben Besenyőteleken járta ki, a második osztályt 1886-ban már Tiszasülyön, a harmadik és negyedik osztályt pedig 1887-1889 között valamelyik egri iskolában. Az elemi népiskola négy osztályának elvégzése után beiratkozott a gyöngyösi hatosztályos ferences gimnáziumba. A gyöngyösi diákévek után a ciszterci rend egri katolikus főgimnáziumába került, amely Nyolcosztályos volt. Itt járta ki a középiskola hetedik és nyolcadik osztályát. Az egri diákoskodás műveltsége megalapozásához nagymértékben hozzájárult, mivel az intézetben ekkortájt országszerte híres tanarai voltak. Például a Vitkovits önképző kör elnöke, az irodalomtörténész és esztéta Maczki Valér volt, aki a kisdiákra nagy hatást gyakorolt. Önképzőköri munkájával a tanévben elnyerte a kitűzött 10 koronás aranyat. Matematika tanára ellenszenves magatartása miatt azonban Berze Nagy János nem Egerben fejezte be gimnáziumi tanulmányait, hanem Jászberényben. Az ittlevő gimnáziumban végezte el a 8. osztályt az 1897-98. iskolai évben. Itt tett érettségit is. Bizonyítványát 1898. június 22-én állították ki. z érettségi bizonyítvány megszerzése után Budapestre kívánt menni, hogy beiratkozzék az egyetemre. Minden vágya az volt, hogy tanár legyen belőle. 1898 végen költözött fel Budapestre, ahol 1899. február 9-én iratkozott be a Tudományegyetem Bölcsészeti Karára. A késői jelentkezés miatt tanulmányait csak az 1898-99. tanév második félévében kezdhette meg és az 1902-3. tanév első félévében fejezte be a nyolcadik, tehát az utolsó félévet. Végbizonyítványt 1903. január 3-án kapott. Az egyetemi évek alatt hallgathatta a híres kritikust, Gyulai Pált, Beőthy Zsolt esztétikai előadásait, Horváth Cyrill előadásait a régi magyar irodalomról. Későbbi szakmáját, a néprajzot Katona Lajos előadásain ismerhette meg. A magyar nyelvészetet Simonyi Zsigmondtól, a finnugor nyelvészetet Szinnyei Józseftől tanulta. Neves tanarai voltak még Négyesy László, Alexander Bernát, Fináczy Gyula, Békefi Remig. A végbizonyítvány elnyerése után 1905. január 23-án bölcsészdoktori oklevelet szerzett

Tudományos kutatómunkáját már egyetemi évei alatt elkezdte. Sokszor ment el bátyjával a helybeli lakodalmakba. Megismerte ezeken a nép szokásait. Időközben megismerkedett Losonczy Emma tanítónővel, akit 1905. május 2-án feleségül vett. Amikor megszerezte bölcsészdoktori oklevelet, nem volt könnyű a tanári pályán elhelyezkedni, ezért ment a tanügyi igazgatásba. Hivatali pályafutásának első állomása az erdélybeli Lugos volt.

Mielőtt hivatali pályafutásáról beszelnénk, első népnyelv és népmese gyűjtéséről szólunk. Gyűjtőmunkáját nemcsak szülőfalujában, hanem a megye számos falujában végezte, különös tekintettel a palóc településekre. A kutatómunkája réven elkészült a Heves megyei népjárás című dolgozata a vármegye támogatásával 1905-ben Budapesten látott napvilágot a Nyelvészeti füzetek sorozatban. Munkájában szülőföldje dialektusát rendkívül szakszerűen írta le. Elemzéseit sok és változatos példákkal illusztrálta. Munkáját a szakkritika nagy elismeréssel fogadta. Berze Nagy János első publikált néphagyomány-gyűjteménye a Népmesék Heves- és Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyéből címet viselte.

Egyetemi tanulmányainak befejezése után, 1905 márciusában kezdte meg hivatali pályafutását a tanügyi igazgatás területen és különböző állomáshelyeken, s különböző beosztásokban. Tanügyi pályafutását tollnokként kezdte, majd vezető tanfelügyelőként végezte, 1939-ben történt nyugalomba vonulásáig. Állomáshelyei Lugos, Kolozsvár, Nagyenyed, Csíkszereda, Debrecen, Pancsova, Szekszárd és Pécs voltak. Nyugalomba vonulása után is Pécsen lakott egészen 1946. április 6-án bekövetkezett haláláig.

Fő művei: a Magyar népmesetípusok, az Égigérő fa, halála után jelentek meg. Népmesekutatóként vált világhírűvé. Szülőhelyén iskolát, utcát neveztek el róla. Szülőháza jelenleg már nem áll, de emléktábla jelöli.

Forrás: Szecskó Károly: Besenyőtelek története, Felelős kiadó: Kalóz András polgármester, Eger 2000.